A Bankbiztonsági igazgatóság vizuális kielégítése érdekében előre szeretném közölni, hogy a cím ellenére csupán a halról közlünk ma este kompromittáló fotókat. Ma ugyanis egyrészt hatalmas vendégsereg járt nálunk, akik már-már a bántalmazás szintjéig fajultan bámulták szegény fiunkat, aki erre éles kacajokkal tudott csupán reagálni, szóval igazi kos-kosként teljesen másként viselkedett, mint azt elvárta volna az ember, amikor hat horvát nőszemély szoknyáját megemelve sikongatja, hogy „tako szlatko zsabice”*!

Ehhez természetesen itt kell 3 szoros hurrát mondani az anyafarkas/házvezetőnő/házitündér/mesterszakács-nak/nek/nek/nak, mert délután 5 órára minden elő volt rittyentve, mintha legalábbis nem frissgyermekesékhez jönnének a vendégek, hanem Rézi nénihez, aki 1 hónapja csak erre az eseményre készül, beleértve a kétféle süti elkészítését is. Az apafarkast csupán annyiban illeti dicséret, merthát emlékezzünk meg róla is egy percre, hogy Lőrinc nem ordít elviselhetetlenül, míg apafarkas próbálja álomba ringatni, illetve hogy tiszta a gemenc márkájú vaslap.

Ezen nagy teljesítményt nem is ünnepelhettük másként, minthogy együttesen bemásztunk a többszázezer mikroorganizmus részére élőhelyként szolgáló vízzel feleresztett nagy fehér élettérbe. Lőrinc ezt először kétkedve fogadta, mondván megyek én innen a retkesbe, merthogy nem itt szoktam fürdeni, de aztán a kezdeti problémákon átlendülve egy 180 fokos elfordítás megoldotta a problémát és akkor készültek ezek a fényképek is. Szemmel láthatóan élvezte. A 180 fokos elfordítás pedig nem azt jelentette, hogy fejjel lefelé…

*milyen aranyos kis békácska