Napfivér

Hát töredelmesen be kell vallanom, a cím némileg sántít, hiszen Lajos, azaz a boldog nagypapa, immáron másodjára van itt, de hát akkor is jól hangzott, hogy első Lajos. Ezt a szokásos módon meg is ünnepeltük, azaz reggeli után besétáltunk az "Ó" városba, a piacra, az Ági kapott szép (Lőrinc plédjéhez, a kávézó párnáihoz illetve a választások győzteséhez illő) virágot, és teljesítményünkben elfáradván megpihentettük kivénhedt tagjainkat 1-4 (természetesen) szójatejes capuccinoval a Kalelarga kávézóban. Hiába, nem mi változtatjuk meg a szokásainkat, hanem a gyerek szokik majd bele. Lőrinc jól tűrte a sétát és a meleget is, mert hát kifejezetten rövidnadrágos napjaink vannak már, úgyhogy a szülei (mármint mi) végre kéz a kézben sétálhattunk - 2 hét kihagyás után ez kész felüdülés volt. Találkoztunk is kollegákkal, akik megkérdezték, hogy mi már így kettesben sétálgatunk a gyerek meg sehol, mire szétnyílván megmutattuk a hátunk mögött kullogó nagyszülők 50%-át, illetve Lőrincet. Meglepődtek, elvégre hát ugye egy hónapig sehova... (lásd:napfiver.blog.hu/2010/04/29/elso_jeti)

Jajj, majd elfelejtettem, átléptük a bűvös négyes határt, azaz a tegnapi vágáláson (horvátul is "vagati" a méredzkedés (na ennek mi a helyesírása?)) már 4010 grammot nyomott a kis szumó. Ha valaki követi a blogot, akkor se tudná kiszámolni, hogy ez az átlaghoz képest 2*es gyarapodást jelent, azaz napi 57,14 grammot az elmúlt héten. Nemhiába eszik ennyit a kölök, a növekedés és kerekedés nagy meló. A kerekedés tehát alakul, a centi pedig 4,7%-os növekedést mutat röpke 2 hét alatt. Igazi dalmát kosaras, természetesen minden apai büszkeség nélkül.

Szintén a tegnapi nap fejleménye, hogy a babakocsi jól gurul a lejtőn! (A nagypapák szívszélhűdését elkerülendő közlöm, hogy jól követtem a gyerek gyorsulását a lejtő aljáig, aholis megálltunk és boldogok voltunk). Repülünk...